Egy ideje szemezgettem már ezzel a kis novelláskötettel. A
megjelenésében is vonzó; a borítóterv Weiler Péter munkája, és valljuk be,
igazán stílusosra sikeredett a védőborítós megoldás. Míg első ránézésre
különböző jeleneteket látunk az ablakokban, addig a borítás alatt már csak üres
ablakokat láthatunk. Nos, ez nagyszerű metaforája a könyv témájának, hiszen
mindegyik rövidke történet egy-egy első alkalmat mutat be. Így azoknak ajánlom
ezt a kiértékelést, akik már eléggé benne vannak a témában, és nem riadnak
vissza a „tabuktól”. Bár, inkább előre szólok, hogy nem egy dicsőítő monológot olvashat most tőlem a kedves Olvasó.
A kötet felépítése valójában ötletes, de sok író beleesett
abba a hibába, hogy novelláját túlkomplikálta. Ezt értem a megfogalmazásra, a
megközelítésre és a kivitelezésre. Némely történet aranyos volt, és
elgondolkodtató, de sok közülük szörnyen elcsépelt, sőt akadt, amelyik szinte
letargikus hangulatúra sikeredett. Minden írótól kaptunk valamit. Valakitől
többet, valakitől kevesebbet…
Meg kell jegyeznem, nem mindegyik sztori varázsolt el. A 14
novella + a bevezetés igazán jó könyvet tehetett volna ki, de valamiért az
összképével sem vagyok elégedett. Egy tökéletes bevezető után nagy katyvaszt
kapunk; a történetetek sorrendje meghatározná az egészet, de sajna ebben az
összevisszaságban kevés a jó írás, és több a felesleges karakterszám. Igaz, lényege
a sokféleség, de szerintem sokkal ügyesebben is megoldhatták volna a
kivitelezését. Akadtak igazi remekművek, amiknek nem csak a mondanivalója volt figyelemre
méltó, hanem tartalmukban is megkapóra sikerültek. Ezzel szemben sok sztorinál
azt vettem észre, hogy ezen írók célja csupán az volt, hogy megmutassák a
lényeget egy unalmas, és művi megfogalmazásban. Az egyszerű dolgokat annyira
túlkomplikálták, hogy némely novella elvette a kedvemet az olvasásától.
Jobban belegondolva, csak olyanoknak ajánlom a kötetet, akik
már átestek az első, és talán már a sokadik szexuális élményükön. Előfordul
olyan történet, ami biztosan elveszi egy fiatal kedvét a kamatyolástól. Pont
ezért fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy akkor végérvényben kinek is szól
ez a könyv? Mi a célja? A már tapasztalt személyek visszaemlékezése a cél? A
fülszöveg szerint pontosan! De mégis mire jó ez? Mert rendben, nagyon aranyos
dolog visszagondolni a múlt történeteire.. csak éppen inkább a
tapasztalatlanoknak kéne azt megmutatni, hogy az első előtt mindenki feszeng.
Értelmesebb vállalkozás lenne, ha a kapcsolat előtt álló fiataloknak szólnának
a novellák, ezzel rávilágítva arra, ami mindenkiben közös, és ami mindenkiben
más. Méltányolnám, ha lenne igazi célja a kötetnek. Ha emberek szemét nyitná
fel, és nem egy nosztalgiakönyv lenne, amit házas nők tartanának a polcon nagy
becsben.
Mert valójában kit is érdekel az első szex? Azt, aki még nem
esett át rajta, és aki kíváncsi a sokféleségre. De legfőképpen a fiatal
korosztályt érdekli a téma, célszerű lenne nekik címezni a könyvet. Nos, mint
kiderült csak csekély számban érvényesül a valós tapasztalatátadás, és
nagyrészt csupán a felnőttek „szórakoztatására” készítették el ezt a kötetet.
Teljesen mást kaptam, mint amit vártam. Elégedetlen és csalódott
vagyok, úgy érzem sokkal jobbat is alkothattak volna. Már csak annak örülök,
hogy végül nem vettem meg.. egyszeri olvasásnak elment, de nem kívánom a
polcomon látni.
Ebben a témában leginkább a fiataloknak kéne írni,
egyszerűen és izgalmasan. A tiniregények zömében nem mernek írni róla,
féligazságokat közölnek és nem fejtik ki teljes egészében azt, ami értékkel
bírna egy fiatal számára. A szülőknek sem kéne tabuként kezelnie a szexet,
hiszen lételemünk, és a mindennapok része. A szűk látókör csak bonyodalmakhoz
vezet, a témakerülés nem megoldás. Talán minden tinédzser számára egyszerűbb
lenne, ha a szüleikkel behatóbban is beszélgethetnének a szexről, intimitásról,
kapcsolatokról. Akkor talán kevesebb meglepetés érné a fiatalokat, és
felelősségteljesebben is kezdenének neki a dolognak. Elkerülhetőek lennének a
félreértések, a problémák és a téveszmék.
Annyi tabu témát szabunk meg teljesen fölöslegesen. Rengeteg
dologról félünk beszélgetni, olvasni, hallani.. pedig nem kéne, mert a
hallgatásból csak problémák adódnak. Szerencsére a szex annyira nem számít már tabunak,
és nem is kell annak lennie.. ne az internetről merítsenek a fiatalok alapokat,
ahol gyakran elferdülten nyilatkoznak az aktusról. És ha esetleg a szülők nem
beszélnének a dologról, akkor írjunk nekik könyvet. Ne a tapasztalt felnőtteknek
írjunk az első szexről, hanem azoknak, akik még az első előtt vannak. Talán
jobban megérné a pénzét egy olyan kötet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése