(SzJG fanok! Csak hogy tisztázzuk, ez nem egy gyűlölködő bejegyzés lesz! Béke van.)
A 2000 körül született fiatal lányok (és néhány fiú) körében a Szent Johanna Gimi szinte kötelezőnek számított, mindenki olvasta, rengetegen imádták és imádják most is. Ez a sorozat volt a fiatal tinik bibliája, ha valaki azt mondta, Cortez, mind jól tudtuk, kiről is van szó.
2010-ben berobbant Rentai Reni ikonikus naplója a gimis éveiről, amit a felső tagozatosoktól kezdve a gimiseken át, még a felnőttek is a kezükbe vettek. Egyszóval mindenki oda volt, meg vissza.
És én tudjátok mit mondtam? „- Nem fogom olvasni, mert mindenki ezt olvassa. Túl nagy a hype körülötte, biztos csak azért olvassák, mert valaki elkezdte és divat lett."
Aztán pár hónap múlva mégis elkezdtem olvasni és mondjuk rá, hogy fan lettem. Leginkább a humora miatt fogott meg, na meg egy általános iskolás tökre kíváncsi, milyen a gimi meg a szerelem stb. Na, igen jó a humora, ezt mai napig így látom, de azóta átéltem pár dolgot... 6 év alatt tapasztal az ember, új meglátásai lesznek, és amikor visszatekint arra, mit szeretett 13-14 évesen, hát lehet körberöhögi az akkori önmagát.
Én sem tettem másként és pár napja összegyűjtöttem azokat a dolgokat, amikről az SzJG hazudik. Nem is pontosan a hazugsággal definiálnám ezt, inkább mondjuk úgy, hogy olyan sztereotípiákat állít, amikkel nem értek egyet.
Minden történetnek megvannak a maga hibái, így ez nem egy, a könyv fikázására íródott bejegyzés! Csupán a saját gondolataimat, észrevételeimet szeretném megosztani Veletek, kérlek ne sértésnek vegyétek. Elfogadom a könyvsorozat sikerét, látom benne a sok pozitívumot, ám most a negatív oldalára is szeretnék rávilágítani. Tudjátok, ízlések és pofonok - a SzJG sem lehet mindenki kedvence. ;)
Nézzük is, milyen dolgok szúrnak szemet 6 évvel a SzJG fanságom után, középiskolásként, úgy, hogy kapcsolatban vagyok! :D
