Smith - Williamson - Plec: Stefan naplója: Vérszomj

Dióhéjban: a már vámpírrá vált Salvatore fivérek sorsa most új fordulatot vesz. Éltető erejük a vér lesz, és otthonukból menekülniük kell. New Orleans-ban próbálnak szerencsét, ahol a legyengült Damon-t egy cirkusz tulajdonos tartja fogva, és busás pénzt nyer rajta. Stefan mindent megtesz bátyja megmentése érdekében. 

Gondolataim:

A Vámpírnaplók sorozat második előzménykötete, a Vérszomj sokkal jobban tetszett, mint a A kezdetek. (Az első kötetről írt értékelésemet itt olvashatod.)
Ennek legfőbb oka az, hogy amíg A kezdetek jelenetei közül sok a vásznon is megmutatkozik, addig a Vérszomj-ban teljesen új információkat tudhattam meg a testvérpár múltjáról.

Nagyon furcsa volt úgy olvasni Stefan-ról és Damon-ről, hogy a vámpírrá válásuk utáni első hetekben még teljesen máshogy viselkednek, mint évszázadokkal azután. Rengeteg változáson kellett keresztülmenniük, amíg tanultak önmaguk, de a másik hibájából is. Más kérdés persze, hogy melyik útra léptek végül..

Érdekes a történet alappillére, miszerint Stefan kilép a nyájas, tartózkodó emberi szerepéből és ádáz szörnyeteggé változik. Az átváltozás hatására előfurakodik a legsötétebb énje, a gyilkolást erénynek, az emberi életet tovatűnő tápláléknak tekinti. Másodkézből viszont Damon, aki merészebb és tettre kész volt mindig is, most borúsan és idegenkedve a vámpírléttől bujdos az öccsével közös rejtekhelyükön. A sorozatból jól megszokott sunyi tekintetű, veszélyes Damon inkább meghalna, mintsem démonná váljon. Persze öcsikéje (ahogyan Ő hívja) keresztülhúzza számításait.

Ami felettébb feldobta a regényt, az Lexi felbukkanása. Ez a nő tudja, hogyan bánjon másokkal, kedves és megértő, ám de szigorú és tiszteletparancsoló. Erős jellemével könnyedebben fel tudja hozni Stefan emberi lelkét a felszínre, ezáltal önmegtartóztatásra, és fegyelemre sarkallja a megvadult ifjút. Ő a megfontolt vámpír, aki nem bízik meg szinte senkiben, de főleg nem a halandókban. Nagyon kedvelem a karakterét.

Igazság szerint a sztori fő cselekménye nem lett nagy dobra verve. Túlságosan nem is mondható kalanddal dúsnak, de elegendő izgalommal van megtöltve. A cirkusz szót olvasva koppant az állam a padlón, de véleményem szerint nagyon is illik egy vámpíros történetbe. Hiszen aki elég elvetemült, az úgyis talál egyet, és kaszál rajta jó sok pénzt. Nos, Damon-t eddig nem tudtam összeegyeztetni a rabság és a ketrec szóval, de most már megismerhettem, mi is tette olyan hideggé, mi volt az utolsó vér csepp a pohárban. Teljesen megértem a szörnyeteggé válásának okait, sőt azt kell mondjam, jól is áll neki a veszély.

Összességében egy igen kellemes olvasmánynak tudhatom be ezt a rövid történetet, hiszen válaszokat kaptam pár kérdésemre a Salvatore fivérekkel kapcsolatban. Kiderült, hogy Stefan-nak van humorérzéke :D, és az, hogy ez a két ifjú mennyire hasonlít egymásra.
Ha szereted a sorozatot, ne habozz, ragadd meg a kötetet. Vérpezsdítő élményben lesz részed. :)