2017. november 4., szombat

Neil Gaiman: Coraline

Egy mese, ami nem csak gyerekeknek szól. Egy mese, ami tükröt mutat nekünk, embereknek. Vajon az illúzióink kergetése megéri az időt? Netán hagynunk kéne, hogy a tökéletes álmaink jelentsék számunkra az életet?

A fenti kérdésekre keresi a választ Coraline, aki egy varázslatos kaland részese lesz. A kislány mindennapjai unalmasak: új házuk környékének felfedezése egy idő után már nem élvezetes számára, szülei a sok munka miatt nem játszanak vele, a szomszédok pedig túl furák ahhoz, hogy velük üsse el az ideje nagy részét. Ezért apukája javaslatára felfedezi a házuk minden szegletét, mígnem egy olyan ajtót talál, ami egy téglafalra nyílik. Coraline azt is furcsálja, hogy az ajtót zárva találta, hiszen minek zárva tartani egy olyan ajtót, ami nem vezet sehová?

A kislányt fogva tartja a kérdés, ezért amint szülei kilépnek a házból, jobban megvizsgálja az ajtót. Viszont ezúttal egy folyosóval találja szembe magát, ami a házuk tökéletes tükörképéhez vezet. És nemcsak hogy az otthonukkal, de a szüleivel is találkozik a „másik világban”. A szüleivel, akik mosolyogva, terült asztallal várják őt, csupa kedvességgel és bájjal, ami nagyon tetszik Coraline-nak.
Csupán egy dolog rémiszti meg: szüleinek szeme helyén gombok ülnek.

„Vigyázz, mit kívánsz!"
A Coraline filmadaptációjának egyik plakátja.
Forrás: We Heart It.
Coraline egy olyan világba csöppen, ahol minden tökéletes, érdekes, és a kedvére való. A „másik szülei” mindent megadnak neki, hogy örökre velük maradjon. Ám, hamar rájön arra, hogy mindez csak illúzió; ő előtte már több gyermek csapdába esett a „másik ház” tükrébe zárva. Éppen ezért főhősünknek minden fortélyára szüksége van, hogy kijusson a „másik élete” rabságából, megmentve szüleit a gonosz karmai közül. Bátornak kell lennie, ha vissza akarja kapni a normális életét, s családját.

Ez a történet nem tündérmese. Minden mozzanatának jelentősége van, minden szereplő jelképez valamit. Ez a történet egy tükör, amiben saját életünk groteszk képét láthatjuk.

Sokszor érezzük azt, hogy az életünk unalmas; nem történik semmi kalandos, körülöttünk mindenki elfoglalt, ezért keressük az újat, és a különlegest. Telhetetlenek vagyunk, semmi sem jó, tehát szebbre, érdekesebbre vágyunk. És ha nem kapjuk meg azt a szuper dolgot, akkor képzeleteink, illúzióink átveszik felettünk a hatalmat. Néhanapján gyógyír is lehet az unalom ellen, ám ha képzelgéseink miatt nem éljük meg az igazi pillanatokat, lemaradunk a valóságról.
Illúziókra építeni pedig veszélyes; egyszer úgyis szertefoszlik minden.

Jelenet a filmből.
Forrás: We Heart It.
Coraline egy olyan karakter, aki minden pillanatot kihasznál, hogy élvezze az élet örömeit. Felfedezi a kopár kertet, a ködbe burkolózó rétet, a szomszédok szokatlan lakását, és az ódon házuk minden négyzetcentijét. Megleli az élet piciny boldogságait, de neki is eljön az a pont, amikor beleun az egészbe. Vágyik valami másra. Többet szeretne. Társaságot akar, de a szülei megállás nélkül dolgoznak, és nem figyelnek rá. Ezért 'megteremti' a saját, elképzelt világát olyan szülőkkel, akik csak rá figyelnek. És hamar rájön arra, hogy ábrándjai egyáltalán nem tökéletesek.

Coraline sóhajtott.– Te tényleg nem érted, ugye? Én nem akarom, amit akarok. Senki se akarja. Igazából nem. Mi lenne abban a jó, ha csak úgy megkapnék mindent, amit akarok? Nem jelentene semmit. Mit érne akkor?"

Illusztráció a könyvből.
Dave McKean munkája.
Miután felébred víziói kavalkádjából egy fontos dologra eszmél rá: az élet nem mindig olyan, mint amilyennek elképzeljük. Sokszor nem csinálhatjuk azt, amit éppen akarunk, és előfordul az is, hogy a szeretteinknek más dolga van. Türelemmel kell fordulni az élethez, az emberekhez. Nem lehet állandóan szórakozni, felfedezni, és csodákat megélni. Néha bele kell süppednünk az unalomba, a tehetetlenségbe, és a türelembe. Nem engedhetjük meg a tökéletesség mintájának, hogy elkápráztasson bennünket, ezzel álomba szenderítve minket.

Nyitott szemmel, és lélekkel kell odafigyelnünk az élet apró csodáira.

Ajánlom ezt a könyvet kicsiknek, nagyoknak egyaránt - de vigyázzunk! A cselekmény tartalmazhat ijesztő elemeket.
Mindenképp megéri elolvasni ezt a tanulságos mesét, továbbá a belőle készült filmet is érdemes megtekinteni. A történet, és a szereplők magával ragadják az Olvasót és a Nézőt egyaránt. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése