Újévi Shitpost - avagy mit NEM fogadok meg idén!?

Sziasztok!

Eljött egy újabb év, itt van 2019... tömkelegével bombáznak minket a Facebookon, Instán, Twitteren, blogokon, YouTube-on, stb., hogy ki mit fogad meg erre az új esztendőre, mit tanult az elmúlt év során blablabla. Szóóóóval egymás után érkeznek az újabb és újabb fogadalmak és tapasztalatok sora, mindenki évlezáró bejegyzéseket ír, nagyszabású terveket sző, én meg csak úgy átléptem egyik évből a másikba, koccintottam és húztam is aludni.
Na, nem azt mondom, hogy ezek a posztok rosszak, - több közülük érdekes és mosolyt fakasztó - de legtöbbször a fogadalmak elvesznek a nagy semmiben. Legalábbis az én esetemben semmi sem szokott úgy alakulni, ahogy azt elterveztem.

2019 újévi fogadalmaim száma: 0

2019 újévi nagy terveim száma: 0

A 2017-et lezárva írtam egy blogbejegyzést arról, mik voltak a meghatározó pillanataim, melyek voltak a kedvenc könyveim, és mit tervezek elolvasni 2018-ban. Természetesen a tervek füstbe mentek, ahogyan anno Petőfié is.
Mindazt, amit elterveztem és elképzeltem 2018-ról, az teljességgel meghiúsult. Amilyen energikus voltam 2017-ben, úgy annyira éreztem magamat leeresztve 2018 év elején és onnantól kezdve a hullámvasút csak száguldott velem, ami a mai napig meg sem áll. Minden meghiúsult tervem ellenére egy különleges évet tudhatok magam mögött.

Az idei évre semmit sem fogadok meg.

Hogy miért?

Azt hiszem, ez az első olyan év, amitől egyáltalán nem félek. Nem félek attól, mi vár rám, hogy mit gördít elém az élet. 2018 megtanította számomra azt, hogy nem jó tervezni, képzelegni... olyan nem várt csodák és sorsfordulatok jöhetnek szembe, amik felboríthatják az előre megszerkesztett, fantasztikus tervet. Annyi újdonságban volt részem az elmúlt évben, hogy egyáltalán nem bántam meg a terveim felrúgását. Éppen ezért idén nem teszek semmiféle fogadalmat, hagyom, hogy vigyen magával az ár.
Elhatározásokat bármikor hozhatunk, nem kell ahhoz újév; egyedül kitartásra van szükség. Pezsgőtől kótyagos fejjel pedig nem is hozhatunk igazán releváns elhatározásokat. :D

Egyik kedvenc képem 2018-ból.

Valaminek a vége, az valami másnak a kezdete; találhatjuk szembe magunkat ezzel a nagyon is
valóságos közhellyel. Tavaly sok mindennek mondtam búcsút, aminek az eredménye az lett, hogy kívül-belül megújultam. Meséltem a külsőmről (hajfestés, piercing), az egészségesebb életmódomról (edzés) és hozzáállásomról. A mostani tanévben eléggé ráfeküdtem a tanulásra, próbálom minden téren a maximumot hozni. Ez nálam azt jelenti, hogy a szakmai tárgyak és az angol most előnyt élveznek és a többi tantárgy picit háttérbe szorul (szerencsére végre jobb gazdasági tanáraink vannak, de erről majd talán egy másik bejegyzésben írok bővebben).
A komoly dolgok mellett szórakozásnak is helye van; 2018 életem első olyan éve, amelyben megjelentek a bulik a hajnalig tartó táncolással és énekléssel, hiszen nem csak hogy diszkóban, de koncerten is jártam. Tanulok, szórakozok és szépen lassan szövögetem a jövőre vonatkozó terveimet.
...És mindehhez nem kellett semmilyen nagy fogadalom, csak szilárd elhatározások. ;)

Na, de lássuk MIT NEM FOGADOK MEG idén

1. Nem fogok fogyókúrázni. (a leggyakoribb fogadalom a fogyókúrázás a statisztikák szerint)
Már azért sem, mert szerencsére nem küzdök ilyesmi problémákkal, de ha úgy érezném, le kéne adnom pár kilót, akkor sem vonnám meg magamtól a fincsi ételeket. Fontosabb a testmozgás, minthogy salátán éljünk.

2. Nem kezdek el edzőterembe járni.
Ugyanis, már több, mint fél éve járok rendszeresen edzeni. :D Nem kellett új év kezdete ahhoz, hogy életmódot váltsak.

3. Nem fogok többet olvasni.
2017 könyves termése 102 darab volt, 2018-ban pedig 16 könyvet olvastam el. Annyit fogok olvasni, amennyi jól esik, de azért havonta egyet minimum elszeretnék majd olvasni (ez persze számomra nem lesz olyan nehéz).

4. Éjfélkor nem kívántam boldogságot.
A boldogságért tenni kell, meg kell élni a mindennapokban és nem várni kell a mindent elsöprő csodálatos érzésre. Vannak jobb, s rosszabb napjaim, amik sok-sok boldog percet rejtenek.

5. Mivel eddig sem érdekelt, ki mit hordott rólam össze, továbbra is tartom magam ahhoz, hogy leszarom a sok őrültséget, amit kitalálnak rólam.

Meglep, hogy valaki azt akarja megfogadni, nem figyel oda mások véleményére/pletykáira. Ezt nem megfogadni kell, egyszerűen el kell engedni a hülyéket. 2018-ban volt részem nem egy csodálatos pletykában; az utolsó riherongy k*rvától kezdve a lecsúszott piás/drogos lány is voltam. Érdekelne, hogy ez a "r*banc drogos" hogy képes 4-es, 5-ös tanuló lenni, hogyan lehet olyan barátja, aki szereti és miért vannak neki barátai, akik szeretik és támogatják. Biztos csak a szerek segítenek. ;)
Amikor mindezt meghallottam, csak nevettem azon, mennyire unatkoznak egyesek, de persze túl egyszerű lenne az embereknek a saját életükkel foglalkozni. Éppen ezért, szarjátok le, ki mit mond/hisz rólatok.
Az a lényeg, hogy saját magunkkal legyünk tisztában... az igazságot úgy is tudni fogják azok, akik igazán számítanak.

6. Nem kívántam azt, hogy szerelembe essek.
Plot twist: mert már beleestem. :3

7. Nem fogadtam meg, hogy leszokok a dohányzásról/alkoholról/csokiról.
Mivel nem dohányzom, nem is kell leszoknom róla. Nem lennék a nikotin rabja: több ismerősöm szenved a dohányzás kényszerétől, szerintem ez egy borzasztó dolog.
Az alkoholról sem kell leszoknom, és vissza sem kell fognom magamat a fogyasztásától. Időnkét iszok egy-két pohárral, persze ezek leginkább baráti összejövetelek. Szilveszterkor megittam két pohár pezsgőt, egyik hétvégén meg három pohár whisky-kólát. Tudom, ez már alkoholizálás. :D
A csokiról meg NEM AKAROK lemondani. Egy ültő helyemben nem vágok be egy egész táblával, - szóval nem vagyok csokifüggő - de azért néha jól esik egy-két falat finomság.

Ezt a 7 fogadalmat a Google-t böngészve találtam, amik állítólag a leggyakoribbak az Újév kezdetével. Gondoltam így szemléltetem, miért tartom baromságnak az újévi fogadalmakat és a hatalmas terveket.

Egy igazi elhatározáshoz nem tűzről pattant ötlet kell, hanem egy jól megfontolt döntés.

Itt úgy nézek ki, mint a büszke Mufasa. :D

Ez olyan, hogy az edzést is lehet halogatni, - "Majd a jövő évben elkezdek edzeni, addig meg terpesztem a seggemet a kanapén." - de valószínűleg nem lesz nagy a kitartás és pár hét/hónap elteltével már a szekrény legmélyén lapul az ominózus edzőcipő. Mennyivel jobban hangzik ez: "Holnap délután elmegyek az edzőterembe és utána rendszeresen, meghatározott időben edzek, töretlenül. Akkor is, amikor épp nincs jó kedvem, amikor úgy érzem, minden szar." Csak így lehet haladni egy kitűzött cél felé. Lehet szó akár edzésről, fogyókúráról, dohányzásról való leszokásról, szervezettebb életről stb. Mindehhez nem kell egy új év kapujában állni; a változáshoz, egy jobb/egészségesebb élet kialakításához csak kitartónak és elszántnak kell lenni. :)

A bejegyzés írása közben elugrottam edzeni, ahol kíváncsian tekingettem körbe, látok-e új arcokat. Hát, volt egy pár ismeretlen személy, akiket eddig még sosem láttam ott; remélhetőleg az év további részében is látom majd őket. :D Éljen az "új év, új én" mentalitás!

És ha már összehordtam itt mindenfélét arról, milyen volt a tavalyi évem, meg hogy mit NEM fogadok meg 2019-re, továbbá mennyire nem hiszek a december 31. éjféli kívánságokban, akkor örömmel ajánlok pár KÖNYVET a tavalyi olvasmányaim közül.

KÖNYVES ÉLMÉNY-AJÁNLÓ 2019-RE

Sarah J. Maas: Viharok birodalma & A hajnal tornya
Vicces, mert 2018 első és utolsó könyve is Maas regény volt, méghozzá az Üvegtrón 5. és 6. része. Előbbiről értékelést is írtam, ami ITT elolvasható teljes egészében.:) A hajnal tornyát nem rég fejeztem be, szeretnék is róla írni, mert mint általában, Sarah fantasztikusat alkotott. Komolyan, nem tudom kifejezni, mennyire I-M-Á-D-O-M ezt a sorozatot, ezt a világot az összes karakterével együtt. (Szomorú, hogy a Kingdom of Ash, a befejező rész még sokára kerül a magyar polcokra, magyar nyelven.) Ha még nem tartotok itt, vagy ha még bele sem kezdtetek a sorozatba, akkor ajánlom figyelmetekbe ezt a gyöngyszemet és folytassátok/kezdjetek neki mihamarabb!

Jessica Park: Flat-Out Love - Szeretni bolondulásig
A 2018-as év tán legmeghatározóbb regénye volt számomra. Nagyon életszerű a cselekmény, a szereplők ábrázolása és nem mellesleg az érzelmek kavalkádja. Egy napot sem vett igénybe a röpke 382 oldal, hiszen teljesen belebolondultam az olvasásába. Pont akkor olvastam, amikor szükségem volt rá. Olyan szerelmi történet, ami nem csöpög a nyáltól, szórakoztat, megnevettet és el is gondolkodtat. Valós érzelmek és élethelyzetek. Bővebben ITT.

Benjamin Alire Sáenz: Aristotle ​és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Amennyire utálom ennek a könyvnek a szerzőjét és címét leírni (mi a fenéért ilyen hosszú mindkettő?) annyira szerettem a történetét. Abban az időszakban, amikor ezt olvastam, könnyen bele tudtam magamat élni a történetbe. A sok filozofálgatás, merengés akkor nagyon is rám illett (ez lassan 1 éve történt). Tetszettek az egyszerűnek tűnő, mégis bonyolult kérdései, a bája, a kamaszkor humoros ábrázolása. Nem olvasok gyakran LMBTQ témájú könyveket (életemben eddig 8 ilyet olvastam), de mind közül ez lett a kedvencem. Miért? Mert őszinte, mégis visszafogott. Visszafogott, mégsem cselekménytelen. (Ha hasonló kaliberű, mégis szabadabban megfogalmazott regényt szeretnétek olvasni, akkor André Aciman: Szólíts a neveden című könyve jó választás lehet, mert az egyáltalán nem visszafogott. Vegyes érzéseim vannak Aciman regényével kapcsolatban, nem tudom, írjak-e róla majd bővebben.)
Aristotle és Dante történetének értékelését ITT olvashatjátok.

Katherine Paterson: Híd Terabithia földjére
A Híd Terabithia földjére könyvben és filmben is fantasztikus. Szívszorító, édes és nagyon tanulságos Jess és Leslie varázslatos története. Kedvencemmé vált. A teljes értékelésem ITT olvasható.

Ennyi lett volna ez az Újévi Shitpost, remélem nagyon boldog, sikeres évetek lesz ez a 2019! Ha voltatok olyan merészek és tettetek újévi fogadalma(ka)t, remélem kitartóak lesztek és megfogadjátok az(oka)t.

Minden jót kíván: Tina :)